udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
66
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
Névmutató:
Juhász Tamás
1994. július 2.
Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./1997. február 18.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.1997. február 25.
Dr. Juhász Tamás teológiai tanár a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet példáját hozta fel arra, hogy a szerény kezdetből ki tudott fejlődni egy önálló magyar főiskola. A teológián négyféle összehangolt tevékenységet folytatnak: szakképzést, tudományos nevelést, tudományos kutatást és tudományos továbbképzést. A három karon 18 tanár és 18 óraadó tanár tanít, közülük hat idegen nyelvű, külföldi. A 300 beiratkozott hallgató között 24 külföldi, doktori fokozatot jelenleg 21-en szereznek meg. Rendes tanáraik közül - egy kivételével - mind tanultak külföldi egyetemeken. Végzettjeik közül 1969-89 között 25, 1990 óta pedig hatvannál több hallgató folytatott külföldön is tanulmányokat. A teológia könyvtára teljesen magánadományokból állt össze, jelenleg számítógépbe táplálják az 50 ezres könyvállományt, hogy elkészítsék a szakkatalógust. A teológiának már húsz számítógépe van, kapcsolódhatnak az elektronikus postához és az inernethez. /Dr. Juhász Tamás: "Tudománnyal és fegyverrel". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./1998. május 18.
Máj. 16-án először rendezte meg a tervek szerint ezután rendszeresen jelentkező Akadémiai Napokat a Protestáns Teológiai Intézet /Kolozsvár/. 1989 előtt a körülmények befelé fordulóvá tették az intézetet, emlékeztetett dr. Geréb Zsolt, az intézet rektora, azóta a helyzet megváltozott. A teológusok állandó párbeszédet folytatnak más egyetemek hallgatóival. Még néhány év szükséges ahhoz, hogy a diktatúra idején megüresedett parókiákra lelkészek kerülhessenek, állapította meg a rektor. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok erdélyi hallgatót vonzott a Miskolcon működő Károli Gáspár Teológiai és Missziói Intézet, amely nem nyert akkreditálást és az egyetemes református egyház nem ismeri el az ott végzettek diplomáját. Ez az intézet megosztja a református egyházat, erről értekezett dr. Juhász Tamás teológiai professzor az Üzenet /Kolozsvár/ legutóbbi számában. /Akadémiai Napok a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1999. május 8.
Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./1999. július 28.
A Magyar Református Lelkészegyesület aug. 2-6-a között Csurgón tartja nyári konferenciáját és a világban szétszórtan élő magyar református lelkipásztorok találkozóját. Erre az alkalomra meghívót kapott a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetsége is. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek 40, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 30 helyet biztosítottak. A RORLÉSZ 70 lelkipásztora egyben az egyházmegyék képviselője is. Előadást tart: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Papp Vilmos teológia-tanár, dr. Tóth Albert MRL-elnök, dr. Juhász Tamás teológia- tanár, dr. Nagy István főigazgató, dr. Csiha Kálmán püspök, D. Tőkés László püspök. /Pásztori Tibor Endre, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke: Magyar református lelkipásztorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./1999. október 21.
Az Egyesített Protestáns Teológián /Kolozsvár/ 1990 óta a leendő lelkipásztorok magatehetetlen, ágyban fekvő időseknek visznek ebédet, szerte a városban, tájékoztatott Juhász Tamásné Dobai Erzsébet, a teológia diakónia felelőse. Általában a teológusok adják össze az ebédeltetéshez szükséges pénzt. A teológusok nemcsak elviszik, meg is melegítik az ebédet, elmosogatnak, ha szükséges bevásárolnak, s lelkileg is gondozzák a rászorulókat. Együtt dolgoznak a Sárosi Artúr dr. vezette Egyházi Diakóniai Szervezettel. /László Ferenc: Diakónia a teológián. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2000. március 13.
A református egyházon belül megjelenő különböző irányzatokról tájékoztatott Juhász Tamás teológiai tanár. Különböző, Nyugatról jövő hittérítők, buzgalmi csoportok jelentek meg a kommunizmus alól felszabadult Erdélyben, illetve egész Közép-Kelet-Európában. Az vezette őket, hogy ebben a térségben a kommunizmus szétverte a vallást, az egyházat, és nekik újból meg kell alapítaniuk az egyházat, a keresztyénséget. Ezeknek a mozgalmaknak egyik ága a Magyarországon jól ismert, de Erdélyben is elterjedt Hit Gyülekezete, amely főleg reformátusok között hódított. A református egyházon belül megjelent a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, az utóbbi két évben pedig a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett irányvonal, egy evangelizációs mozgalom. Ugyanakkor felélénkült az Erdélyben sokkal régebben működő CE-szövetség is. A miskolci csoport működése különösen 1992-1997 között volt nagyon erőteljes, de úgy néz ki, hogy most már lecsengőben van. Náluk túlbuzgóság és az idegen pénz érvényesítette befolyását. Itt-ott működnek kisebb csoportok: Brassóban, Széken és a Sóvidéken. A CE betűszó jelentése: Keresztyén Törekvés, angolul Christian Endeavour. Tagjai a református egyházon belül maradtak, de az egyházon belül fokozni kívánják a kegyességi hitgyakorlatot, bibliaórákat, imaköröket tartanak. A hittérítő és kegyességi körökön túl egész sor diakóniai feladatot is vállalnak. 1989 után a CE-szövetség jogi személyként is bejegyeztette magát, nyugati és magyarországi támogatással anyagi hatalomra tett szert. Kiépült struktúrája szerint a CE-szövetség már-már "egyház az egyházon belül". Vele szemben a hivatalos református egyház legnagyobb kifogása az, hogy olyan feladatokat is végeznek, amelyek kizárólag a hivatalos egyházra tartoznak. Templomban, gyülekezetben csak az egyház hivatalos lelkészei, tagjai prédikálhatnak, illetve oszthatnak úrvacsorát, keresztelhetnek. A CE-szövetség azonban ilyen irányba is önállósulni próbál. - Másfél-két éve megjelent Zimányi-féle mozgalom. Zimányi József valahol a Nyírségben lelkész. Szerinte a református egyházban ezelőtt ötszáz évvel nem történt meg végbe teljes mértékben a reformáció., ezért az egyház minden tagjának állandóan megújított vállalással kell megerősítenie azt, hogy ő az egyházhoz tartozik. Ezt az önkéntes vállalás a "megtérés". A mozgalom tagjai azt vallják, hogy a "megtért", köteles állandóan beszámolni tévedéseiről, ballépéseiről, kisebb-nagyobb bűneiről. Ezzel láthatóan el is különülnek a gyülekezetnek azon részétől, amely "nem tért meg". Úgy látszik, komoly anyagi bázissal rendelkeznek, mert táborokat, összejöveteleket és utaztatásokat könnyen meg tudnak szervezni. Tíz, tizenkettőre tehető már azoknak a zömmel fiatalabb református lelkészeknek a száma, akik a Zimányi-féle módszert kedvelik, elsajátították és továbbviszik. - Juhász Tamás leszögezte: a reformátusoknál az evangelizáció vagy hittérítő beszéd szokatlan és ismeretlen. Ezek a beszédek stílusukban távol állnak a református egyház megszokott tanítási és prédikálási módszerétől. A Zimányi-féle evangelizációk lebecsüléssel néznek a hivatalos egyházra, és annak intézményeire. Nem tartják elégségesnek vagy jónak azt, hogy egyháztagság egyenlő a keresztséggel. Ők azt állítják, hogy azt csak attól kezdve lehet keresztyénnek számítani, ha azt az illető személy "megtéréssel" ki is nyilatkoztatja. Lebecsüléssel nézik az egyházban a templomjárást, az egyházi hagyományokat, szokásokat. Üres szokásoknak tekintik, amíg ezeket a hívek megtérési nyilatkozattal nem erősítik meg. Juhász Tamás kifejtette: a református egyház nem tartja szükségesnek, hogy a meggyőzés hatását ilyen szóbeli nyilatkozattal erősítsék meg. Zimányiék szerint a tánc, alkoholfogyasztás, cigarettázás helytelen, ez tipikus szektás megnyilvánulás. Ezen a téren a Zimányi-féle evangelizáció találkozik a CE-szövetséggel, valamint a miskolci irányzattal. Juhász Tamás szerint hamis, helytelen szemléletük van a bűnről és a "megtérésről". A Biblia nyilatkozattétellel egybekötött látványos megtérésre felhívást nem ír elő. Azt, hogy az egyházban lévőnek azt mondják, térjen meg, nem tudják elfogadni, szögezte le Juhász. Hozzátette: a legfájdalmasabb az, hogy a tömbmagyar gyülekezetekben mind kulturális, mind politikai szempontból megosztják a közösséget. Ezek a térítők figyelmen kívül hagyják a magyarság egységének szempontját. Úgy látja, hogy nem áll fenn a szakadás veszélye a református egyházon belül. Egy hónapja folyik az a beszélgetéssorozat, amit az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége kezdeményezett a Zimányi-féle mozgalommal és a CE-szövetséggel. Élesek a viták, mélyek az ellentétek. Nem akarnak külön egyházat létrehozni, mint ahogyan azt a miskolci csoport szerette volna. Juhász Tamás attól tart, hogy akiket megzavar egy ilyen evangelizációs mozgalom, azok fogékonyak lesznek valamelyik szekta, szabadegyház irányába. /Papp Annamária: Egyház az egyházban? Interjú Juhász Tamás teológiai professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2000. április 4.
A református egyházon belül jelentkező különböző vallási mozgalmak, irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak a gyülekezetekben. Ezek közül a legismertebb a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, a CE-szövetség, valamint a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett evangelizációs mozgalom. A Fehér megyei Magyarlapád egyike azoknak a településeknek, ahol a vallási nézeteltérések komoly feszültséget idéztek elő a gyülekezet, valamint a helység magyar közösségének életében. A konfliktust Bódis Miklós lelkipásztor áthelyezése váltotta ki, akit azzal vádoltak meg, hogy szakadást idézett elő a gyülekezetben. A lelkész magyarlapádi hívei több alkalommal is kifejezték tiltakozásukat a döntés ellen, amelyet szerintük igazságtalanul hoztak meg. Bódis hívei mindaddig nem hajlandók új lelkészt beengedni a községbe, amíg nem tisztázódik a helyzet, és a püspökség korábbi ígéretéhez híven nem vizsgálja ki az ügyet. - A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott levelükben a magyarlapádi reformátusok több mint hetvenhárom százaléka azzal a kéréssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához és az Igazgatótanácshoz, vizsgálják újra Bódis Miklós református lelkipásztor áthelyezésének okait. Az aláírók "törvénytelennek" tartják a lelkipásztor elmozdítását. Levelükben a magyarlapádiak cáfolták Juhász Tamás teológiai professzornak azt a kijelentését (Szabadság, 2000. március 13.), hogy a püspökséget felkereső magyarlapádiak káromkodtak volna. /Vallási "villongások" Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ A Szabadság munkatársa dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke véleményét kérdezte a református egyházon belül megjelenő mozgalmakról. A püspök kifejtette, hogy az egyházon belül meginduló mozgalmakat meg kell különböztetnünk egymástól. Úgy látja, hogy a CE együtt akar dolgozni az egyházzal, és nem akar kiválni. Az együttműködés érdekében szükséges megteremteni a törvényes kereteket. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a CE miképpen iktatódjon be az egyházi belmissziós mozgalmak közé. A püspök reméli, hogy a beszélgetések nem az egyházszakadás felé vezetnek. Csiha Kálmán a Zimányi-féle evangelizációs mozgalmat szélsőségesebbnek és módszereiben nem reformátusnak látja. Kettéosztja a gyülekezeteket, az embereket szembeállítja egymással. Ezért határozottan ellenzik a Zimányi-féle módszert. Erről körlevelet küldtek minden lelkipásztori hivatalba. Csiha Kálmán sajnálatosnak tartja a Magyarlapádon történteket. Sajnos, két csoportra szakadt a gyülekezet. Az Igazgatótanács február végén áthelyezte a lelkipásztort azzal az indokkal, hogy személye a gyülekezetben szakadást idézett elő. A tanfegyelem kérdésében most indult a kivizsgálás. Akkor lehet csak világos képet látni, amikor a kivizsgálás megtörtént. - Van egy másik mozgalom is, amelyet egy amerikai evangelizátor kezdeményezett. Új gyülekezeteket próbáltak létesíteni, de egész Erdélyben száz, százhúsz lelket tudtak csak toborozni. - A mozgalmak jelzik, hogy szükség van a megújulásra az egyházban, de ez egészséges megújulás legyen. /Papp Annamária: Szükség van megújulásra. Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2000. április 19.
Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./2000. április 20.
Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasította el a durva hangnemű támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Az aláírók között szerepelnek egyetemi tanárok, orvosprofesszorok, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Toró Tibor /akadémikusok/, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok. /(A VET Sajtószolgálata): Akadémikusok és professzorok Patrubány Miklós mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./2000. május 29.
Nyolcadik alkalommal tartották meg Kolozsváron, május 26-27-én a Szabédi-napokat. Az összejövetel szervezői az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége, a Korunk-stúdió valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége voltak. A tudományos ülés témája: Tanári személyiségjegyek, minőségi követelmények az egyetemi oktatásban. Az előadók: Lászlóffy Aladár, Péntek János, Pomogáts Béla, Poszler György, F. Ferenci Rita, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Bernáth László, Kötő József tanügyi államtitkár, Juhász Tamás teológiai professzor és Tverdota György. A megjelentek koszorúztak a Szabédi emlékháznál, majd Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29. - 1731. sz./2000. október 14.
Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2000. november 3.
Okt. 20-22. között rangos nemzetközi konferencia színhelye volt Nagyenyed református vártemploma és a Bethlen Gábor Kollégium díszterme. Gert Schutte hollandiai parlamenti képviselő keresztyén iskolai oktatás: a szülők, az állam és az egyház c. előadását Hannie Herman-Mostert ismertette, majd Jan Geersing, a hollandiai Friesland polgármestere a gyakorlati keresztyén oktatásról értekezett. Ezek után dr. Szőcs Éva az Életvédelem és magzatvédelem c. kötetet ismertette, mely a komáromi és nagyváradi nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásokat foglalta össze s mely anyag a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában látott napvilágot. Este a kolozsvári Állami Magyar Opera művészei Kodály Zoltán Székelyfonójából részleteket adtak elő. Dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár a XIX. századi kollégiumi liberalizmusról tartott előadást, dr. Berthold Köber nagyszebeni teológiai professzor az erdélyi szászok egyházáról és iskolájáról értekezett, dr. Csűry István nagyváradi generális direktor a nevelés tekintélyéről tartott színvonalas előadást, Ben Nitraw, a hollandiai Manddat Alapítvány elnöke a holland református egyházak tevékenységét ismertette, Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a hazai zenei oktatás gondjait fejtegette, Tőkés Elek kolozsvári egyházkerületi tanácsos egyházi iskoláink jelenéről és jövőjéről értekezett. A magyarlapádi Pirospántlikás népi együttes magyar népdalokkal emelte az est hangulatát. A vasárnapi istentiszteleten dr. Tőkés István kolozsvári teológiai professzor hirdette Isten igéjét. Pápai Páriz Ferenc kollégiumi rektorprofesszor emlékplakettjének leleplezése után megkoszorúzták a Gergely István kolozsvári szobrászművész által készített emlékplakettet. A plakett szövege: "A lélek csendességének és ezzel együtt az egészségnek fundamentuma, a léleknek Istennel való megbékélése, mely minden jóságos cselekedetnek is és bölcsességnek is kútfeje PÁPAI PÁRIZ FERENC 1649-1716 az orvostudomány doktorának és a jeles nagyenyedi kollégium nyilvános professzorának emlékére állíttatta a református eklézsia az Úr 2000. esztendejében." /Győrfi Dénes: Templom és iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2001. március 3.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága februárban végleges határozatot hozott Bódis Miklós volt magyarlapádi református lelkész ügyében. A Zimányi József magyarországi lelkipásztor nevével fémjelzett ébredési mozgalmat támogató magyarlapádi református lelkész tevékenysége szakadást idézett elő a gyülekezetben. A testület mostani döntéséről Bibza István, a törökvágási református egyházközség lelkipásztora, az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottságának elnöke nyilatkozott. A másfél éve húzódó ügy bizonytalanságot keltett az egész erdélyi reformátusságban. Első szinten a Dési Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága tárgyalta az ügyet. Bizonyos nehézségek, szakszerűtlenségek csúsztak be az egyházmegye döntésébe. A Dési Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága csupán megerősítette az egyházkerület Igazgatótanácsának korábbi adminisztratív döntését, amely Bódis Miklóst áthelyezi Hátszeg egyházközségbe helyettes lelkésznek. A határozat inkább felmenti Bódis Miklóst azon jogtalanságok alól, amelyeket elkövetett. A mostani döntéshez teológiai szakvéleményt dr. Juhász Tamás és Kállai Dezső teológiai tanárok készítették el: súlyos hitvallás-ellenes magatartása Bódis Miklóst egyelőre alkalmatlanná teszik az önálló lelkipásztori szolgálatra. Bódis Miklós elismerte, hogy a református egyház törvényei szerint elítélhető. Ugyanakkor kijelentette, hogy elfogadja a fegyelmi bizottság döntését és annak magát aláveti. Bódis Miklós hat évig csak helyettes lelkész lehet Hátszegen. Bódis ugyanis a református egyház tanításaival ellentétes felfogást hirdetett, amelynek következtében egyházszakadást idézett elő a gyülekezetben. A vizsgálati jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy a magyarlapádi gyülekezetben olyan személyek is munkálkodnak, akik hangoskodásukkal, erőszakos cselekedetekre való buzdításukkal, Nagyenyedre és Kolozsvárra történő hangoskodó, fenyegetőző felvonulásaikkal szégyent hoztak a magyarlapádi gyülekezetre. Amikor január 18-án a fegyelmi bizottság kiküldte a vizsgáló biztosokat Magyarlapdára, a parókián összegyűlt tömeg teljesen jogtalanul és értelmetlenül mintegy négy órán keresztül fogva tartotta őket. _ Magyarpalád új lelkészének a feladata, hogy a magyarlapádi egyházközségbe visszaállítsa a csendet, nyugalmat és békét. - Nem az ébredési mozgalmakkal van a gond. Ezek legyenek is jelen az egyház életében, amennyiben munkájukat törvényes keretek között végzik. Azonban szó sem lehet arról, hogy ezek a mozgalmak az egyházban belső szakadást idézzenek elő. /Papp Annamária: Végleges és jogerős ítélet született a "magyarlapádi-ügyben" Megtörtént az első lépés a rend visszaállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2001. július 17.
Júl. 19-én Makkai Sándor íróra, teológiai professzorra, erdélyi református püspökre emlékeznek a nagyenyediek. A Vártemplomban igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mond beszédet. Dr. Tőkés István és Juhász Tamás teológiai professzor előadást tart, Lászlóffy Csaba költő külön erre az alkalomra írott versét adja elő. Ünnepélyesen leleplezik Makkai Sándor domborművét az egyházközség tanácstermében. A dombormű Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A vendégeknek Győrfi Dénes könyvtárigazgató bemutatja a kollégium Dokumentációs Könyvtárának Makkai Sándor műveiből álló gyűjteményét. /(mezei): Makkai Sándorra emlékeznek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2001. szeptember 11.
Augusztus utolsó napjaiban Keresztyénség és magyarság címmel református értelmiségi értekezlet zajlott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben. Dr. Juhász Tamás teológiai tanár, a protestáns teológia dékánja beszámolt a találkozóról: megvitatták a magyar keresztyének sorskérdéseit. Szemtanúi vagyunk a magyarság, a keresztyén egyházak apadásának és ugyanakkor csökken az egyházak hatása, fejtette ki. Dr. Juhász Tamás a megmaradás alapelvei között említette: Az anyaországi nem külföldi - Tartsuk magunkra nézve kötelezőnek és szorgalmazzuk a magyar földrajzi nevek használatát - A magyarországi sajtó erdélyi vonatkozású hírekben Erdélyt nevezze meg, ne Romániát - Anyanyelvünk legyen fegyver, nem puszta eszköz. - Legyen minden magyar megvesztegethetetlen és szótartó! /László Ferenc: "Legyen minden magyar megvesztegethetetlen és szótartó!" Beszélgetés dr. Juhász Tamás teológiai tanárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2002. december 4.
A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2003. február 2.
Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./2003. február 25.
Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy minden évben van ökumenikus imahét. Erdélyre mindig a pluralizmus volt jellemző. 1990-ben magától értetődően kialakult egy jó kapcsolat a magyar római katolikusok és a protestánsok között. A kolozsvári protestáns és a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskolák tanáraival teológiai, hitvallási kérdésekről már hét éve rendszeresen folytatnak megbeszéléseket. A kizárólagosságot hirdető vallások, a szekták elutasítják a keresztény egység vagy az egyetemes keresztény tanúságtétel gondolatát. A szektának az a kizárólagosság az éltető ereje. Minden valláson belül vannak fundamentalisták, akik ellenzik az ökumenikus mozgalmat. /Fábián Tibor: Az ökumenikus mozgalom és az erdélyi vallási pluralizmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./